Győr, 1893. december 10. – Bp., 1970. december 01.
Győrött érettségizett, az ottani Egyetértés Tornaosztály-nál kezdett sportolni. Joghallgató a budapesti tudományegyetemen, a BEAC sportolója lett. Az egyetemi klub színeiben Pápai névvel mint jobbfedezet és jobbszélső kétszer volt válogatott labdarúgó 1921-ben. 1928-ban abbahagyta a rendszeres sportolást.
1920-tól a Nemzeti Sport tudósítója, 1924-től rovat-vezetője, majd 1933 végéig főmunkatársa. Tudósítóként sok külföldi mérkőzésen szerepelt. Egyidejűleg a Testnevelési Főiskolán a labdarúgás tanára (1931–44) s a Testnevelés című lap szerkesztője (1934–1944).
1930-ban a TF-en tanított, amikor – mint kétszeres válogatott futballistát – felkérték, hogy közvetítse a Magyarország–Olaszország (0:5) Európa Kupa labda-rúgó-mérkőzést. Ekkor állt először a Magyar Rádió mikrofonja elé (1930. május 11.). Életében nem csinált még hasonlót, de nem sokat tanították, fölvitték a lelátó tetejére, és annyit mondtak neki, hogy itt a mikrofon, lehet beszélni. A premier olyan jól sikerült, hogy a másnapi lapok azt írták: a legjobb játékos Pluhár volt. 1930-tól dolgozott a Rákóczi úti négyszobás lakásból időközben a mai épületébe költöző rádióban. 1933-tól a Magyar Rádió sportriportere, ő közvetítette a jelentős labdarúgó- és vízilabda-mérkőzéseket. Különösen a XI., berlini olimpiáról (1936) adott rádióközvetítései voltak emlékezetesek, ahol mind a tíz magyar aranyérmet a helyszínről ünnepelte. A háborút követően 1945-től, mint a Magyar Rádió riportere tovább dolgozott. 1947-től a rádióban is megkezdődött a politikai tisztogatás, a kitűnő sportriporter sokak szemében megbízhatatlanná vált.
Munkái:
- Sportok könyve (szerkesztő), Budapest, 1935. Káldor Könyvkiadó vállalat
- A berlini olimpia (Budapest, 1936.) - Az 1936. évi berlini olimpia története. 400 képpel.
- Magyarországi Sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942.)
- Az Országos Sportközpont kebelében működő magyarországi sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942.)
- Svéd világ, svéd sport (Budapest, 1943.)
- Szerelmünk, a mikrofon (Szepesi Györggyel) - Budapest, 1967. Sport Kiadó
- Játszottam, oktattam, tudósítottam (New York, 1977)
