Kérlek támogasd a Rádiómúzeumot működtető Alapítványt
A támogatásoddal a Rádiómúzeum létezését segíted!

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 

A rádiózás történetéhez, fejlődéséhez köthető fontosabb események dátumai olvashatók időrendben ezen az oldalon, természetesen folyamatosan kiegészítve.
Amennyiben van hiteles információja a rádiózáshoz köthető eseményről, mely még az alábbi fölsorolásban nem szerepel, szívesen fogadom.

Off-White Shoes



 

  • 1876. március 07. Alexander Graham Bell megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat "eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére... a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján", azaz a telefonra
  • 1877. december Ekkor hangzott el a világ első hangfelvétele a "Mary báránykája" című gyerekversike, megalkotva ezzel a hangrögzítő iparágat. Fonográfot feltalálja Thomas Alva Edison
  • 1887. szeptember 26. Gramophon -t szabadalmaztatja Emil Berliner 
  • 1893. február 15. Telefonhírmondó megnyitása.
  • 1901. december 12. Az első transzatlanti rádiókapcsolat: Marconi az „S” betű morzejelét közvetíti Angliából Új-Founlandra.
  • 1903. magyar részvétel a berlini első nemzetközi rádióértekezleten
  • 1906. szeptember 01. Első magyar rádiókísérlet hajóról
  • 1906. november 19. Elindul a képzés a Gyáli úton
  • 1913. március 01. Alexander Meissner osztrák technikus nevéhez fűződik az úgynevezett Meissner oszcillátor feltalálása. Így 1913-tól lehetővé válik a stabil frekvencián való rádiótávközlés kifejlesztése. Ö találja fel és alkalmazza először a rádiótechnikában a szuperheterodin elvet.
  • 1913. június 01. Ezen a napon alapítja meg Kremeneczky János a Magyar Wolframlámpagyárat, melyet 1924-től Orion -ként ismer a világ.
  • 1914. október 01. Szikratávíró üzembe áll
  • 1917. augusztusában Lucien Lévy nyújtotta be szabadalmát, melynek a neve: superheterodyn. Szabadalma lehetővé tette a rádió-vevőkészülékek szelektivitásának és az érzékenységének lényeges növelését.
  • 1919. Mihály Dénes Telehor-ja szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s állóképek közvetítésére volt alkalmas több kilométer távolságra.
  • 1920. szeptember 01. Az első kereskedelmi rádióadó, mely hangot továbbított, a KDKA 1920-ban, Pennsylvania állambeli Pittsburgh-ben kezdte meg működését
  • 1922. március 01. Megalakul az első magyar rádiós hírszolgálat.
  • 1923. március 02. Üzembe helyezik az első hírszóró-adót Csepelen a Magyar Távirati Iroda szolgálatába
  • 1923. szeptember 28. Először szólal meg az éterben a Magyar Királyi Posta Rádió kirendeltségének Budapesti hírszolgálata.
  • 1924. március 15. Első kísérleti magyar rádióműsor sugárzása
  • 1924. május Genfben összeült a Rádió Elektronikai Társaság, mely előkészítette a nemzetközi rádió-egyezményt 
  • 1924. július 21-22. Közvetítés az Állatkertből - Állatkerti hangverseny
  • 1925. Nemzetközi Rádió Unió megalakulása
  • 1925. december 01. „Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. a műsoradását megkezdte”, a stúdió ekkor a Rákóczi út 22-ben volt.
  • 1926. június 20. Első helyszíni közvetítés, Margit-szigetről, vitézavatás
  • 1926. Nemzetközi Rádió Unió Magyar tagság kezdete
  • 1926. Magyar Rádió Amatőr című lap elindul, melynek címe 1927-ben Rádió Amatőr és Gramofon Szemle –re változott. 
  • 1927. május 15. Az első pontos idő jelzés
  • 1927. november 15. Tomcsányi Béla Első szünetjele
  • 1927. augusztus 15. Első vidéki közvetítés – Szegedről
  • 1928. január 01. Standard Villamossági Rt megalakult  budapesti székhellyel
  • 1928. április 01. E napon szólal meg először a déli harangszó a rádióban., az Egyetemi templomból. Az ötlet Borzsák József monori tanáré, aki gyermekkorában vasúti állomás szomszédságában lakott és a család minden délben az állomás jelzőharangja után igazította az óráját. Később, amikor a rádió bemondta a pontos időt Borzsák Józsefnek eszébe jutott, mennyivel szebb lenne, ha az időjelzés után a harangszót is hallani lehetne. A rádióhoz fordult javaslatával, amelynek a vezetősége intézkedett is, hogy a közeli egyetemi templom tornyába mikrofont szereljenek fel a harangszó közvetítésére. A harangozónak ettől kezdve a rádió rendszeresen havi tiszteletdíjat folyósított. 1944 telén a fasiszták elpusztították a rádióadót és megrongálódott az egyetemi templom is. Elnémult a rádió, elhallgatott a déli harangszó. Néhány hónappal később, 1945 tavaszán a romjaiból éledező Budapest az első szabad május 1-ét ünnepelte. A budapesti rádió az adó elpusztulta óta akkor közvetítette először - ismét - a harangszót, mégpedig egy régi hanglemezről, miután a templom tornya még romokban hevert.
  • 1928. április 08. Először szólal meg a deli harangszó
  • 1928. április 11. más adatok szerint április 29. Ezen a napon kezdte meg a Lakihegyi állomáson telepített új 20kW-os Telefunken gyártmányú adóberendezés a rendszeres sugárzást. Az új 20kW-os adóberendezés vételkörzete az ország területének kb. 40-50%-át tette ki. 1928. végére az előfizetők száma meghaladta a 183 ezret.
  • 1928. október 25. A Rádió központi székházának avatása a Sándor utcában. Ekkor költözik a stúdió a mai helyére.
  • 1928. A világ első szünetjel gépét megalkotja Tomcsányi Béla 
  • 1928. Mihály Dénes a berlini rádió kiállításon nagy feltűnést kelt „Telehor” nevű távolbalátójával. Baird sikeres kísérletei színes televízióval.
  • 1929. július 29. helyszíni közvetítés Csákvárról, az aratóünnepről és a helybeli földmíves fiatalok Háry János előadásáról
  • 1929. augusztus 13. Villámcsapástól megsérül a stúdió-Lakihegy közötti zenekábel. A javítás 5 napig tartott
  • 1929. szeptember 27. Megjelenik a Rádió saját kiadású műsorlapja a Rádióélet

  • 1930. Telefonhírmondó megszűnik
  • 1930. január 21. Angol király trónbeszédének közvetítése
  • 1930. február 13. Első hangosfilm közvetítés
  • 1930. május 11. Első sport közvetítés az Üllői úti pályáról – Riporter: Pluhár István
  • 1930. október 15. Tomcsányi Béla második szünetjel gépét megépíti
  • 1931. február 01. Esti műsort himnusszal fejezik be
  • 1931. május 05. Csepeli Rádióállomás új neve: Magyar Királyi Posta Rádióállomása - Budapest.
  • 1931. Nemzetközi Rádió Unió Bp-n ülésezik
  • 1931. decembert 01. VATEA gyár avatása
  • 1932. február 14. Elindul a Budapest. II. 210m hullámhosszon 3kW–al. Napi 2-3 óra hanglemezműsort sugároztak kezdetben.
  • 1932. május 01. Első RH műsor adása Amerikába
  • 1933. május 01. Pécsi rádióállomás avatása
  • 1933. június 01. Mosonmagyaróvári rádiórelé avatás
  • 1933. december 02. Lakihegyi 120kW-s nagyadó  és a 314m magas szivar alakú antenna üzembe helyezése 
  • 1934. május 01. Életbe lép az első „zavar rendelet”
  • 1934. október 01. Csepeli rádióállomás bezárása a régi helyén
  • 1936. október 05. dr. Czukor Károly mérnök javasolja az Egyesült Izzóban felállítandó televíziós laboratóriumot
  • 1937. január 01. Remix márkanév használatának a kezdete
  • 1937. június 21. Sikeres TV adás kísérlet a Tungsramban

  • 1940. március 01. Félmillió rádió előfizető (NAVA)
  • 1940. június 18. Tomcsányi Béla - szünetjelgép, Rákóczi induló
  • 1941. február 1. A rádióelőfizetők száma elérte a 600.000 –t
  • 1941. március 01. Magyarországon a rádiózók elérték a 600.000 rádió előfizetői számot.
  • 1942. február 24. Megszólalt az Amerika Hangja. Az első adást németül, a náci Németország propagandáját ellensúlyozandó sugározták. Az 1980-as évek végén angolul és 45 másik nyelven sugároztak programot.
  • 1942. augusztus 03. - Amerika hangja magyar nyelvű műsor sugárzás kezdete
  • 1943. október 31. Telefonhírmondó megszűnése
  • 1943. Az első „Philip-Miller” típusú filmes magnetofon a budapesti rádióban
  • 1944. április 02. A Sztójay-kormány betiltja minden külföldi rádióállomás hallgatását
  • 1944. május 03. A zsidókat kötelezik rádióvevő-készülékeik visszaszolgáltatására
  • 1944. május 05. A rögtönbíráskodást kiterjesztik a rádió adó- vagy vevőberendezést engedély nélkül létesítő és üzembentartó személyekre is
  • 1944. június 15. Megszüntetik a zsidók hasznot hajtó hatósági jogosítványait, ezek között a Telefonhírmondó berendezés üzemben tartására, rádió műsor szolgáltatására, Budapest és Újpest területén közhasználatú nyilvános távbeszélő-állomások üzemben tartására, távbeszélő-alközpontok szerelésére és karbantartására, rádiókészülékek előállítására es forgalmazására, postai értékcikkek árusítására, postai bérmentesítő-gépek forgalomba hozatalara vonatkozó jogosítványokat.
  • 1945. május 01. Ismét megszólal a rádió, utcai hangszórókon hallható eleinte
  • 1946. február 06. Bay Zoltán munkatársaival világon először megmérte a Föld-Hold távolságát radar segítségével
  • 1946. december Lakihegyen újjáépült a 314m –s adótorony
  • 1948. A Rádióban átállnak a 78-s fordulatú gramophon lemezekről a 33-s fordulatú mikrobarázdás lemezekre 
  • 1948. üzembe helyezik a 135kW-s nagyadót
  • 1949. február 01. Budapest I. - Kossuth, Budapest II. a Petőfi rádió nevet kapta 

  • 1950. Megjelentek az első magnók a rádióban; Diósdon üzembe helyeznek 2db egyenként 100kW-os teljesítményű rövidhullámú Standard adóberendezést észak- és dél-amerikai területek ellátására.
  • 1950. február 12. EBU - Europai Műsorsugárzók Uniója megalakul
  • 1950. június 01. Diósd 10kW -s rövidhullámú adó indulása
  • 1950. augusztus 04. kísérleti jelleggel beindították Szabad Európa Rádió a magyar nyelvű adást.
  • 1950. november 01. Szülőföldünk c. műsor sugárzás kezdete
  • 1951. május A Szabad Európa Rádió (SZER) európai központja Münchenbe került át. A SZER New Yorkból rendszeresen sugárzott műsora naponta kétszer jelentkezett, s főleg híreket közvetített
  • 1951. május 31. Elindul a Teenager party a Szabad Európa Rádió-n
  • 1951. október 06. Szabad Európa Rádió Münchenből kezdi adni a magyar nyelvű egész napos műsorprogramját
  • 1952. október 25. Vezetékes rádió előfizetők száma elérte a 100.000 -t
  • 1952. december 01. 1990 évek végéig Édesanya nyelvünk műsor 
  • 1953. januárjától szombathelyi adó, a győri stúdió önálló műsorát sugározta 18 órától kb. egy órán keresztül
    1953. januárjától a pécsi adó az első nemzetiségi műsort sugározta magyar és szerb nyelven a pécsi stúdióból
  • 1953. március elsőként Budapest-Miskolc között létesítenek mikrohullámú sokcsatornás rádióösszeköttetést, melyet távbeszélő átvitelre használtak. A tervezés 1948-ban kezdődött, egy 24 csatornás berendezés megrendelésével.
  • 1953. május 10. Első sikeres hazai sztereó adáskíséletet végeztek
  • 1953. augusztus 20. A vezetékes rádió előfizetőinek a száma elérte a 200.000 –t
  • 1953. december 16. Első sikeres TV adás, állóképet sugároztak Magyarországon 
  • 1954. január 20. Első kísérleti TV adás
  • 1955. május 01. URH kísérleti adás
  • 1956. május 15  A TV vevők null-szériájának bírálata, a sorozatgyártás megkezdése előtt az Orion gyárban.
  • 1956. június 01. Bemutatják az Orion AT501-s első magyar TV vevőkészüléket
  • 1956. OZAFON 11, az új magyar magnetofon szalag műanyag hordozón. 
  • 1956. október Forradalom alatt működésképtelen a stúdió
  • 1956. október 24-től Szabad Kossuth Rádió - a Parlamentből
  • 1959. február 07. Az első vidéki TV adók üzembe helyezése: Pécs, Misina tető
  • 1957. április 01. A rádió stúdió  visszaköltözik a Parlamentből 
  • 1957. május 01. Magyarországon elkezdődik a televíziós adás 
  • 1958. január 22. Széchenyi hegyi adóépület átadása
  • 1958. március 01. A TV előfizetési díját 50,- Ft-ban állapítják, meg és ettől a dátumtól kezdődően kell fizetni TV vevőkészülékek után.
  • 1959. május 01. Kipróbálják a felvonuláson az URH riporter adó-vevő készüléket, amellyel mozgás közben is lehet közvetíteni. Svájci gyártmányú tranzisztoros, telepes riportermagnók (Perfectone) kerülnek használatba.
  • 1960. Budapesten és Pécsett megkezdődnek a kísérleti URH adások szovjet gyártmányú adóberendezésekkel a 70 MHz-es (OIRT) frekvencia sávban
  • 1961. április 12. Első rádiókapcsolat az űrből
  • 1963. sztereo-műsor sugárzás kísérleti adásának indulása
  • 1968-ban jelentős átalakítás történt a Lakihegyi Rádióadó történetében. Az addigi 135 kW-os adót két, egyenként 150 kW-os berendezés váltotta fel. Valamint felújítási munkát végeztek a 314 méteres adótornyon is.
  • 1969. március 21. Kísérleti színes adás kezdete

  • 1970. Budapesten megkezdődik a III. műsor rendszeres sztereó adása
  • 1973-ban indul el hivatalosan az OIRT URH sávon a kulturális/komolyzenei műsorokat közvetítő III. műsor, mely 1986-ban a Bartók rádió nevet veszi föl.
  • 1975. Kísérleti stúdió quadrofon adása - III. műsor
  • 1977. február 16. – Solton a 2MW –s  teljesítményű, új nagyadót üzembe helyezik
  • 1986. július 01. Danubius rádió az első kereskedelmi rádió indulása
  • 1987. május 23. III. műsor - Bartók adó nevet kapja. Ez alkalommal a reggeli órákban a Kossuth, Petőfi és a Bartók műsorait összekapcsolták és közös ünnepi műsort sugároztak.
  • 1987. július 01. - CCIR sávban újraindul a sugárzás
  • 1987. július 01. - Magyar Rádió szegedi stúdió indulása a CCIR sávban
  • 1989. Calypso rádió indulása 873kHz –n

  • Az EBU (Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége) 1993-ban egyesült a volt keleti blokkbeli riválissal, az OIRT-tal, ettől az időponttól Magyarország is tagja a szövetségnek
  • 1993. október 31. Megszűnt a SZER (Szabad Európa Rádió) magyar adás
  • 1995. december 01. Az Antenna Hungária Rt. és a Magyar Rádió Rt. megindítja az első DAB- (digitális rádió-) adást Budapesten
  • 1998. január 01. OIRT sávú adók helyett CCIR frekvenciákon sugárzó  adók közvetítik a  Petőfi és Batók rádió műsorát

Kiegészítő információk