Fulda, Németország, 1850. június 6. - New York, USA, 1918. április 20.
Német fizikus, feltaláló, Nobel-díjas Marburgban járt egyetemre, de Berlinben doktorált 1872-ben. Gimnáziumi tanári állást vállalt, közben megalkotta az iskolai fizikaórákon ma is előszeretettel használt, Braun-féle elektroszkópot. Kísérleti fizikusi karrierjét August Kundt támogatta. Würzburgban, majd Strassburgban lett egyetemi fizikaprofesszor, ahol a katódsugarak tanulmányozása során feltalálta és megépítette az első katódsugárcsövet, a TV képcsövek ősét. Kezdetben ezt is róla nevezték Braun-csőnek. 1898-ban alkotta meg azt a kristálydetektort, melyet Marconi és mások is felhasználtak az első rádió-vevőkben. Ez volt a világon az első "tűs dióda". Tevékeny szerepet vállalt a drótnélküli szikratávíró-rendszer kifejlesztésében. A detektoros rádiókat nagy számban gyártották és fejlesztették a huszadik század elején. Nem véletlenül kapott Marconi és Braun megosztott Nobel-díjat 1909-ben. A német műszaki tudomány érdekeinek képviseletében indult 1914-ben amerikai előadókörútra. Az első világ-háború kitörése után viszont már nem engedték vissza az USA-val akkor már háborúban álló Németországba. New Yorkban szabadon mozoghatott, itt is halt meg, még a háború befejeződése előtt.
Német fizikus, feltaláló, Nobel-díjas Marburgban járt egyetemre, de Berlinben doktorált 1872-ben. Gimnáziumi tanári állást vállalt, közben megalkotta az iskolai fizikaórákon ma is előszeretettel használt, Braun-féle elektroszkópot. Kísérleti fizikusi karrierjét August Kundt támogatta. Würzburgban, majd Strassburgban lett egyetemi fizikaprofesszor, ahol a katódsugarak tanulmányozása során feltalálta és megépítette az első katódsugárcsövet, a TV képcsövek ősét. Kezdetben ezt is róla nevezték Braun-csőnek. 1898-ban alkotta meg azt a kristálydetektort, melyet Marconi és mások is felhasználtak az első rádió-vevőkben. Ez volt a világon az első "tűs dióda". Tevékeny szerepet vállalt a drótnélküli szikratávíró-rendszer kifejlesztésében. A detektoros rádiókat nagy számban gyártották és fejlesztették a huszadik század elején. Nem véletlenül kapott Marconi és Braun megosztott Nobel-díjat 1909-ben. A német műszaki tudomány érdekeinek képviseletében indult 1914-ben amerikai előadókörútra. Az első világ-háború kitörése után viszont már nem engedték vissza az USA-val akkor már háborúban álló Németországba. New Yorkban szabadon mozoghatott, itt is halt meg, még a háború befejeződése előtt.
