A pesterzsébeti Óragyár egyik márkaneve, a gyár finommechanikai készülékeket, többek között órákat gyártott az 1948-s államosítást követően. Az államosítás után a vállalat fő profilját a mechanikus óraszerkezetek és számláló szerkezetek alkották. A gyártmányok sokrétűsége, kis sorozatnagysága gátolta a sorozatgyártás bevezetését. 1950-ben a gyár a számlálók gyártását más cégnek adta át, de bővítette az óragyártást. Bevezette a főóra, mellékóra, szinkronóra gyártását. Bevezették a különféle ipari mechanikus és elektromos kapcsoló szerkezetek gyártását is. Felvették termékeik közé a toronyórák gyártását. Az első motorikus felhúzású toronyórát Bulgáriába exportálták. 1953-ban készítették el a Népstadion óraberendezését az Óragyár szabadalmát képező motoros alórákkal. 1957-ben készült el a moszkvai Lenin-stadion 5 méter számlapátmérőjű sportórája. 1959-től már nagy sorozatban gyártottak ismétlő ébresztőórákat, mosógépkapcsoló órát. Az Óragyár sorozatban vette át más cégektől ezen termékek gyártását. Így a BHG-tól a normálkefés műanyagtárcsás kapcsolók gyártását, a FMV-tól a normál, késesrendszerű keramikus tárcsás kapcsolók gyártását stb. 1962-ben már sorozatban gyártották az elektromechanikai alkatrészeket. 1963. év júliusában az Óragyár és a Kontakta Villamos Szerelési Cikkek Gyára egyesítéséből jött létre a Kontakta Alkatrészgyár.
