Székely Pál mérnök 1926-ban kezdte a gramofonos szakmát azzal, hogy megalapította az Eternola Mechanikai Rt-t és emellett ellátta az Edison Bell magyarországi vezérképviseletének teendőit. Az Edison Bell külföldi licenc hanglemezei és a saját (Váci úti) gyártású lemezek Eternola Edison Bell márkanévvel kerültek forgalomba 1932-ig. Akkor Székely váltott, és a reineckendorfi székhelyű Deutsche Christallate magyarországi vezérképviseletének igazgatója lett. Ő hozta forgalomba a Kristály táskagramofont és a Magyarországon továbbra is a Váci úton préselt, de berlini stúdióban és többnyire német zenekari kísérettel felvett Kristály lemezeket, valamint ő importálta és forgalmazta itthon a német Kristall címkéjű gramofonlemezeket is.
1935-ben önállósult és ekkor alakult meg a színmagyar Radiola márkanevet használó vállalat, amely előbb gramofonok, majd lemezek gyártására is berendezkedett, 1949. augusztus 20-án jogutód nélkül felszámoltak.
A Radiola volt az egyetlen, amely egy vállalat keretein belül rendelkezett a hanglemezipar teljes vertikumával.
Ez a cég ugyanis a kiadás és kereskedelem, valamint a művészeti tevékenység irányításán kívül Budapesten, a Csata utca 31. szám alatti telepén stúdióval és lemezpréselő üzemmel is rendelkezett.
A XIII. kerület Csata u. 31-ben ma is áll az az épület, amely a Radiola Lemezgyár központi székhelye volt. A Radiola-felvételei itt készültek, a présüzem a Váci úton volt. A Radiola Lemezgyár azon kevés lemezgyárak közé tartozott, mely magyar tulajdonossal (Székely Pál), magyar présüzemmel és kizárólag magyarországi telephelyű felvételi stúdióval (Csata utca 31.) rendelkezett.
A Radiola szórakoztató kiadványain ez idő tájt sokasodnak Lantos Olivér, Kazal László, Major Ida, Rózsa Anny, Mezei Mária, Rácz Vali, Anita Best, Vécsey Ernő, az Ilosvay együttes, a Martiny együttes és Len Hughes zenekarának felvételei. Mellettük – a már befutott gramofonsztárok sorából – Fekete Pál, Sebő Miklós, Szántó Gyula és Cselényi József is gyakran szerepel.
Sokkal jelentősebb azonban a magyar komolyzenei műsor kiszélesítése. Először készül hanglemez Varga Tibor, Jancsin Ferenc, Alben Ferenc, Ungár Imre, Kovács Dezső, Koréh Endre, Zathureczky Ede, Telmányi Emil, Faragó György vagy Nikita Magaloff közreműködésével. Világhírű magyar művészek – így Anday Piroska vagy Pataky Kálmán – váltak „házi” előadókká; a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara pedig nagy lélegzetű művek felvételein működött közre. Jelentős szerephez jutott a Radiola saját szimfonikus zenekaraként jelzett együttes, amely kiváló hazai muzsikusokból, egy-egy alkalomra jött létre. A karmesterek közül Ferencsik János, Friedl Frigyes is Majorossy Aladár szerepelt leggyakrabban; s ekkor jutottak el először hanglemezen, magyar előadók tolmácsolásában a hazai közönséghez Erkel, Schubert, Csajkovszkij vagy Fauré zenekari darabjai, versenyművei.
