Hódmezővásárhely, 1860. január 19. - Budapest, 1932. március 23.
Fizikus, műegyetemi tanár, főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen végezte. 1878-ban a műegyetem kísérleti fizika tanszékén tanársegéd, 1892-ben a technikai fizika rk., 1895-ben r. tanára. 1919-ben a budapesti Tanárképző Intézet igazgatóhelyettese. A József Műegyetemen Wittman Ferenc, a fizika professzora tartott először nem kötelező előadásokat „Az elektrotechnika tudományos elvei” címen. Az egyetem felterjesztésére 1891-ben egy királyi leirat Elektrotechnika Tanszék létesítéséről intézkedett. Az egyetemi képzésben jelentős változásokat hozott az 1924-től 1929-ig terjedő átmeneti időszak. Az elektrotechnikai képzés még mindig a Gépészmérnöki Kar keretében folyt, de 1924-ben elhatározták, hogy újabb tanszéket hoznak létre, mert csak így lehet a külföldi egyetememk példájára elektromérnököket is képezni.
Húros és Braun-csöves oszcillográfot készített. Úttörőek a váltakozó áraok időbeni lefolyására vonatkozó kutatásai. A róla elnevezett oszcilloszkóp feltalálója. Behatóan foglalkozott a rádiótechnika kérdéseivel is. 1908-tól az MTA tagja.
Munkái:
• A kanon alakokról. Mathematikai értekezés. Budapest, 1881.
• Periodikus elektromos áramok optikai vizsgálata. Mathem. és Term. tud. Ért. 1891.
• Az erős villamáramok technikája az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1898. Melléklettel és 35 ábrával. (Különny. a Matlekovics Jelentéséből.)
• Műszerek és tudományos eszközök az 1896. évi ezredéves orsz. kiállításon. Budapest, 1898. (Különny. a Matlekovics Jelentéséből.)
• A hangzó lángokról. Bpest, 1902. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
• Az Auer-féle villamos osmium izzólámpa fajfogyasztására és tartósságára vonatkozó adatok. Bpest, 1906. (Különny. a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből.)
• Csillapodás nélküli és csillapított rezgésjelenségek kísérleti vizsgálata. Mathem. és Term. tud. Ért. 1911.
• Technikai fizika I – II., Budapest, 1919.
