Répceszentgyörgy, 1910. november 17. - Canterbury, Egyesült Királyság, 1994. augusztus 04.
Elemi iskola elvégzése után Budapestre költöztek. A Vörösmarty Mihály Reáliskolában 1929-ben végzett. Katonai szolgálat után, 1930-ban a József Műszaki Egyetem hallgatója lett két évig. Egy évig az Antenna rádió hetilap műszaki szerkesztője volt, később Remix Elektrotechnikai vállalatnál dolgozott.
1934-ben Ligeti és Bíró Műszaki Vállalatnál Tűzoltó laboratóriumot vezette. 1935. május 12-én házasságot kötött Vajda Máriával szülői beleegyezés nélkül. A házasságot Bozzay Margit a ”Lecke vége” című könyvében vitatta meg. 12 évig a Vadásztölténygyár cégjegyzője lett, majd ezt követően egy évig tűzoltó készülékek eladásával foglalkozott. 1949-től 1956-ig a Duclos Bányagépgyár főosztályvezetője volt. 1956-tól 1961-ig öccsének Bozzay Dezsőnek segített formatervezésben.
1961-ben útlevéllel Angliába utazott feleségéhez és lányához. A Philips laboratóriumában dolgozott 1975-ig, amikor nyugdíjba ment. Ezután is fáradhatatlanul dolgozott, privát munkákat vállalt el, többek között televízió és elektromos gépek javításait.
Majdnem 84 éves korában gyomorvérzésben halt meg, költözködés után. Házassága közel 60 évig tartott. Felesége hat évvel később, 95 éves korában hunyt el. Mindketten Eastry temetőben nyugszanak.
Zsuzsanna Snarey (Bozzay Zsuzsanna – Bozzay Emil lánya)
