Miskolc, 1902. november 28. - Budapest, 1983. november 9.
Villamosmérnök, egyetemi tanár. Középiskoláit Szolnokon végezte el, ezt követően a budapesti József Műegyetemre jelentkezett, de zsidó származása miatt és a numerus clausus rendelkezése értelmében felvételét elutasították. 1921-ben az újpesti Egyesült Izzónál helyezkedett el villanyszerelőként. Munkahelye anyagi támogatásával a csehszlovákiai Brno német műszaki egyetemen 1930-ban megszerezte a villamosmérnöki diplomát. 1930-tól az antwerpeni Bell Telephone cég mérnöke volt, több szabadalmat adott be. A szabadalmak között volt egy távszámolórendszer is, amelyen a számológépet, illetve az elektromágneses huzalmemóriákat bármilyen távolságból távgépírókon és telexhálózaton keresztül lehetett elérni.
A Belgiumot megszálló német csapatok és a nyomukban berendezkedő náci hatóságok nyomására 1942-ben állásából elbocsátották. 1942-ben visszatért Magyarországra, s az Egyesült Izzó rádiócső-mérési osztályának műszerészeként helyezkedett el. 1944-ben előbb munkaszolgálatra hívták be, majd 1944 novemberében deportáltak előbb Fertőrákosra, majd Mauthasusenba és Gunskirchenbe. Megromlott egészségi állapottal tért haza 1945 augusztusában. 1945-től a főmérnöke és 1948-1949 között a budapesti Standard gyár műszaki igazgatója volt. Mauthausenben készített tervei alapján lényegében ő irányította a magyar távbeszélő hálózat háború utáni modernizálást, amiért megkapta a Kossuth-díjat is. 1949-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Villamosmérnöki Kar egyik alapítója. Az első koncepciós perek egyikében, a Standard-perben először halálra, majd pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. 1952-től a budapesti gyűjtőfogházban rabokból létrehozott mérnöki iroda tagja volt. majd 1955-ben rehabilitálták. 1958 végére megépítette az első működő jelfogós, programozható, digitális számítógépet (MESZ-1) hazánkban. 1960-1963 között a Villamosmérnöki Kar dékánja, irányításával hajtották végre első oktatási reformot. Élete végéig dolgozott, részt vett az első magyar crossbar telefonközpont fejlesztésében és a magyar telefonhálózat automatizálásában. 1996-ban az amerikai IEEE Computer Society úgy határozott, hogy az első magyarországi számítógép konstruktőrét befogadja a modern informatika úttörőit tömörítő Computer Pioneer közösségének tagjai közé.
