1913. november 11. – 1992. szeptember 29.
A műszaki-technikai újdonságokért érdeklődő embernek született, és ezekre fordította figyelmét egész életében. Nem önmagukért a találmányokért – úgy gondolta, hogy ezek az új eszközök tovább jobbítják az emberi világot. Ezt a felfogást tovább is kívánta adni. Striker Ottó György felfogásában a technikai eszközök segítik a mindennapi életet, és a szakkönyvek meg a tanulás átadják a hozzájuk szükséges tudást. Tizenkét éves korában rádiót épített majd rádióamatőr lett – és apaként megpróbált gondoskodni arról, hogy tudása javát átadja.Idős korában életinterjút készítettem vele, ebben elmondta ifjúkori indulásának motivációit is:
"Én tulajdonképpen tanulmányaim egész menetében a méréstechnika, a műszerkonstrukció iránt érdeklődtem leginkább, ez volt a legszűkebb területe érdeklődésemnek. És ezzel volt kapcsolatos egy olyan ötletem, amely később találmányként bontakozott ki, amely nagyon kis feszültségek és áramok mérésére nyújtott lehetőséget ott ahol ez addig nem volt. Ez a nagyon kis áramok mérésére alkalmas készülék a fizikai kutatás területén például a vákuum mérésben játszott szerepet és a szabadalom is elsősorban erre koncentrált.”
E találmányát még egyetemista korában dolgozta ki, 24-25 évesen. Vitte magával Bécsből, ahol tanult, Amerikába, ahol azután még számos fejlesztés és találmány fűződött a nevéhez. Büszke volt a hazugságvizsgáló, más néven a poligráf működőképes műszerezettségének kifejlesztésére, de leginkább a chicagoi Zenith rádiógyár részére saját találmányként kidolgozott „wave magnet”, azaz hullám-mágnes nevet kapott antennára, amivel lehetővé tette a közép- és rövidhullámú vételt hajókabinokban, repülőgépen és hasonlóan leárnyékolt belső terekben. Az általa kifejlesztett antennával felszerelt úgynevezett Trans-Oceanic Clipper világvevő rádiót és annak utódait négy évtizeden keresztül gyártották és árusították az Egyesült Államokban.
A világháború után az Orion Gyár vezetése hívta haza, s ő ott kezdte meg hazai műszer-fejlesztő pályafutását, majd jött az önálló üzem, a sashalmi Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának megalapítása, ahol főmérnökként dolgozott, amíg az ötvenes években mással is megtörtént módon el nem távolították onnan. De 1957-ben létrehozta a Központi Méréstechnikai Kutató Laboratóriumot, ahol azután nemcsak kutattak és fejlesztettek, hanem le is gyártották termékeiket. És alapító főtitkára lett a nemzetközi méréstechnikai szervezetnek, az IMEKO-nak, mely máig is létezik, és a fiatal tudósok számára egy róla elnevezett, általa felajánlott díjat ítél oda háromévenkénti kongresszusain. S közben tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen is, gyakran tehetséges diákjait véve maga mellé munkatársnak.
dr. Striker Sándor