Budapest, 1912. július 25. - Budapest, 1987. november 13.
Fizikus-mérnök, tanszékvezető egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait Bécsben kezdte és Münchenben folytatta, majd 1935-ben a stuttgarti műszaki egyetemen szerzett fizikus-
mérnöki oklevelet. Hazatérése után a Tungsram Rt. kutatólaboratóriumában dolgozott 1952-ig. 1947 után a kutatólaboratórium osztályvezetője és a Távközlési Kutató Intézet elektroncső-laboratóriumának vezetője volt. A mikrohullámú elektroncsövek hazai fejlesztését szervezte meg és irányította. Kidolgozta a haladóhullámú cső prototípusát. 1952-ben a BME vezeték nélküli híradástechnika tanszéken docensi beosztásban kezdte meg oktató tevékenységét. 1953- ban a műszak i tudományok kandidátusa , 1963-ban a műszak i tudományok doktora lett. 1957-ben megbízatást kapott az Elektroncsövek Tanszók — ma Elektronikus Eszközök Tanszék — vezetésére, melynek nyugdíjba vonulásáig, 1983-ig professzora volt.
Megszervezte és kialakította a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet elektronikus laboratóriumát. Ennek munkáját előbb vezetőként irányította, majd tudományos tanácsadóként segítette. Tanszékvezető egyetemi tanári minőségben vett részt az egyetem korszerűsödő villamosmérnök-képzésében nyugdíjba vonulásáig, 1982-ig. Az 1953-1954-es tanévben a Villamosmérnöki Kar dékánhelyettese volt. Tanszékén kezdetben az elektroncsövek, később a félvezetők méréstechnikája területén folytatta tudományos kutató tevékenységét.
1978-ban a Drezdai Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatta. Egyetlen szocialista országbeli tagja volt az ISSC (International Solid State cuits) nemzetköz i program bizottságának és alapító tagja a félvezetők és integrált áramkörök egyetemi oktatásával foglalkozó nemzetköz i szervezetnek, a SUB-nak (Semiconductor University Bulletin). Több nemzetköz i egyesületnek volt tagja és vezetője a Magyar Tudományos Akadémia Mikro¬ elektronikai és Technológia Bizottságának. Részt vett a Fizikai Szemle szerkesztésében.
Kitüntetései:
• A Drezdai Műszaki Egyetem díszdoktora, 1978
• Barkhausen-díj, 1981
• Puskás Tivadar-díj
• Munka Érdemrend arany fokozat
Publikációi:
• Holló Jenő, Magó Kálmán, Valkó Iván Péter: Tungsram rádió tanácsadó, Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., 1944.
• Valkó Iván Péter: Telefon és távíró, Budapest, 1951.
• Valkó Iván Péter: Rezgések és hullámok, Budapest, 1951.
• Valkó Iván Péter: Érzékszerveink és a technika, Művelt Nép Könyvkiadó, 1954.
• Valkó I. Péter, Házman István, Hidas György: Bevezetés a tranzisztorok alkalmazásába, Műszaki Könyvkiadó, 1961.
• Valkó Iván Péter: Az elektroakusztika alapjai, Akadémiai Kiadó, 1963.
• Valkó Iván Péter: Elektroncsövek és félvezetők, Tankönyvkiadó, 1968.
• Valkó Iván Péter: A számítástechnika története Tények Könyve '88, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó 1987.
• Valkó Iván Péter: A mikroelektronika forradalma Tények Könyve '88, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1987.
• Dr. Valkó Iván Péter: Elektroncsövek és félvezetők 1., Tankönyvkiadó, 1961.
