90 éves a magyarországi rádió műsorszórás, szép kerek évforduló, azonban honnét is indult?
A mai modern elektronikus távközlés Puskás Tivadar zseniális találmányával, a Telefonhírmondóval indult 1893-ban. ettől az időtől fogva egyre jobban foglalkoztatta az embereket az új technika, az elektrotechnika. Addig soha nem látott számban végeztek el különféle kísérleteket. Sok esetben nem is konkrét céllal, csupán az elektronikával kísérleteztek.
Míg végül egyeseknek sikerült jeleket egyik pontból a másikba vezeték nélkül is eljuttatni. Szándékosan nem írok neveket, mert bizony ez nem egyetlen személyhez köthető, és nem egyik napról a másikra jutottak eredményre. Sokan járultak hozzá a sikerhez. természetesen többen (nemzetek) szeretnék a sikert a maguknak tudni. Végül is az információt eleinte távíró jelként továbbították, de a technika fejlődése egy idő után addig jutott, hogy már nem csak morze jeleket tudtak továbbítani, hanem emberi hangokat is. Ez 1920 szeptemberében történt meg amerikában először, pontosabban ott indult el az első "broad casting" adó, a rádió műsorszóró adó. Nem sokat kellet várni arra, hogy átkerüljön az öreg kontinensre is. Majd a magyar mérnökök, technikusok is erőteljesen érdeklődtek az új és varázslatos technika után. Az európai bemutatkozás után hamarosan itthon is elkezdődtek a kísérletek. Elsőként Marczal János, a fiatal posta műszaki segédtiszt hangját hallhatták a fejhallgatókban a korai rádió hallgatók. Ezt követően a kísérletek sorozata következett, a technika sikeresen összeállt, azonban a jogi háttér nehezen jött létre. Azonban az is elkészült és végül 1925 december elsején hivatalosan is átadták a hallgatóközönségnek a rádiót. Megszólalt a mi rádiónk!
Most ünnepeljük a hazai rádiózásnak a 90. évfordulóját. Történelmi léptékkel mérve ez nem túl hosszú idő, azonban a technika fejlősét tekintve mégis hosszúnak tűnik és ez idő alatt a nagyon egyszerű készülékektől eljutottunk egy nagyon komoly technikai színvonalig. A mostani technikai színvonal azonban csak a mai állapot és nem a vég. Fog még tovább fejlődni, sokak számára már ez is fölfoghatatlan és a lehetőségeket ki sem tudják használni és talán sokan nem is értik.
A rádió hallgatás a kezdetekben esemény volt és egyesek kiváltsága. Nagyon színvonalas műsorokat közvetítettek, sok élő műsor volt, hiszen a hangrögzítés eleinte nem volt megoldott. Sok stúdió műsor volt, de gyakoriak voltak a színházi, operai és más zenei hangversenyek közvetítése is. Ezeket a műsorokat európa szerte kedvelték, nem csak az ország határain belül hallgatták, hanem távolabbi országokban is. Folyamatosan korszerűsödött a stúdiótechnika és a műsorszórás is. A kezdetek után néhány évvel később a Rákóczi út 22-b
ől Sándor főherceg utcába (a mai Bródy Sándor utcába) költözött a stúdió az új, a rádió számára épített épületekbe, ahol kényelmes nagy stúdiók várták a dolgozókat és a szereplőket is. A nyolcadik évfordulóra elkészült az új 120kW-s nagyadó és gigászi munkával fölépült a 314m magas szivar alakú antenna torony is. Ezzel az ország nagy részét lefedve jó minőségű vételi lehetősséggel.
Teltek múltak az évek, pusztított a háború és következett az újjáépítés. A Laki-hegyi adót és az antenna tornyot ismét föl kellett építeni, mert a visszavonuló náci német csapatok fölrobbantották.
Az elektronikai fejlődés nem állt meg. Föltalálták a tranzisztort, amit hamarosan a a rádiózás szolgálatába állítottak. A tranzisztor elterjedésével a rádiókészülékek mérete, fogyasztása rohamosan csökkent, de csökkent egy idő után az ára is, ezzel még nagyobb tömegekhez jutott el a rádió. Ezzel természetesen a rádiózási szokások is átalakultak. Az kezdeti eseményből későbbiekben egy közösségi rádiózás lett, majd folyamatosan átment egy úgynevezett háttér rádiózás felé. Manapság a legtöbb rádió szinte csak zenei, könnyűzenei műsorokat adnak, időnként sablon hírekkel megszakítva. A kezdeti rendkívül igényes rádióműsor szerkesztést ma már szinte alig lehet föllelni a rengeteg kereskedelmi rádió között. Manapság a rádió folyamatosan átalakul és nem csak vezeték nélküli rendszereken keresztül lehet hallgatni, hanem sok esetben a kisebb rádiókat csak interneten, vagy vegyesen lehet hallgatni.
A hazai rádiózás 90. évfordulójára a Rádiógyűjtők Magyarországi Klubja a "Szép rádiók" (szerző: Kóger László) képes albummal köszönti a hazai rádiózást. A kötetben a hazai rádiógyártás -mely fénykorában világhírű volt- nem túl hosszú története előtt is méltó módon tiszteleg.
Most ünnepeljük a hazai rádiózásnak a 90. évfordulóját. Történelmi léptékkel mérve ez nem túl hosszú idő, azonban a technika fejlősét tekintve mégis hosszúnak tűnik és ez idő alatt a nagyon egyszerű készülékektől eljutottunk egy nagyon komoly technikai színvonalig. A mostani technikai színvonal azonban csak a mai állapot és nem a vég. Fog még tovább fejlődni, sokak számára már ez is fölfoghatatlan és a lehetőségeket ki sem tudják használni és talán sokan nem is értik.
A rádió hallgatás a kezdetekben esemény volt és egyesek kiváltsága. Nagyon színvonalas műsorokat közvetítettek, sok élő műsor volt, hiszen a hangrögzítés eleinte nem volt megoldott. Sok stúdió műsor volt, de gyakoriak voltak a színházi, operai és más zenei hangversenyek közvetítése is. Ezeket a műsorokat európa szerte kedvelték, nem csak az ország határain belül hallgatták, hanem távolabbi országokban is. Folyamatosan korszerűsödött a stúdiótechnika és a műsorszórás is. A kezdetek után néhány évvel később a Rákóczi út 22-b
ől Sándor főherceg utcába (a mai Bródy Sándor utcába) költözött a stúdió az új, a rádió számára épített épületekbe, ahol kényelmes nagy stúdiók várták a dolgozókat és a szereplőket is. A nyolcadik évfordulóra elkészült az új 120kW-s nagyadó és gigászi munkával fölépült a 314m magas szivar alakú antenna torony is. Ezzel az ország nagy részét lefedve jó minőségű vételi lehetősséggel. Teltek múltak az évek, pusztított a háború és következett az újjáépítés. A Laki-hegyi adót és az antenna tornyot ismét föl kellett építeni, mert a visszavonuló náci német csapatok fölrobbantották.
Az elektronikai fejlődés nem állt meg. Föltalálták a tranzisztort, amit hamarosan a a rádiózás szolgálatába állítottak. A tranzisztor elterjedésével a rádiókészülékek mérete, fogyasztása rohamosan csökkent, de csökkent egy idő után az ára is, ezzel még nagyobb tömegekhez jutott el a rádió. Ezzel természetesen a rádiózási szokások is átalakultak. Az kezdeti eseményből későbbiekben egy közösségi rádiózás lett, majd folyamatosan átment egy úgynevezett háttér rádiózás felé. Manapság a legtöbb rádió szinte csak zenei, könnyűzenei műsorokat adnak, időnként sablon hírekkel megszakítva. A kezdeti rendkívül igényes rádióműsor szerkesztést ma már szinte alig lehet föllelni a rengeteg kereskedelmi rádió között. Manapság a rádió folyamatosan átalakul és nem csak vezeték nélküli rendszereken keresztül lehet hallgatni, hanem sok esetben a kisebb rádiókat csak interneten, vagy vegyesen lehet hallgatni.
A hazai rádiózás 90. évfordulójára a Rádiógyűjtők Magyarországi Klubja a "Szép rádiók" (szerző: Kóger László) képes albummal köszönti a hazai rádiózást. A kötetben a hazai rádiógyártás -mely fénykorában világhírű volt- nem túl hosszú története előtt is méltó módon tiszteleg.
