Torontáludvar (Ittvarnok, Idvor) 1858. október 04. – New York 1935. március 12.
Szerb származású amerikai mérnök, feltaláló. Már 16 éves korában kivándorolt az Egyesült Államokba és csak doktorálni jött még vissza Berlinbe, Helmholtzhoz. 1889-ben a Columbia Egyetem mérnöki karán a matematikai fizika előadója lett. Itt találta fel és szabadalmaztatta a nagy távolságokat áthidaló telefonhálózat kiépítéséhez nélkülözhetetlenné vált ún. "Pupin tekercs"-eket. Politikai szerepet is vállalt: 1911-ben a Szerb Királyság konzulja lett az USA-ban, majd az első világháború után sikeresen lobbizott Szerbia és Montenegro önállóságáért Wilson elnöknél. New Yorkban a Columbia Egyetem egyik fizikai laboratóriuma ("Pupin Hall") 1935 óta, Belgrádban a mérnöki technológiai kutatóintézet 1945 óta viseli a nevét.
Egy másik találmányával a röntgenfényképezést egyszerűsítette, előtte órahosszat is tartott, amíg egy röntgenfelvétel elkészült. Találmánya abban állt, hogy a lefényképezendő tárgy és a fényképezőlemez közé egy fluoreszkáló „ernyőt" állítanak — Punin találmányát — a felvétel percek alatt elkészül.
Halálakor többszörös milliomos volt, köszönhetően a „Pupin tekecsek” szabadalmának.
