Szentes, 1905.01.29. - Budapest, 1978.11.27.

Mérnökfizikus, akadémikus. A vákuumfizika kiemelkedő művelője. Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gáztöltésű egyenirányítók és az elektroncsövek fejlesztésében ért el jelentős eredményeket. A katódsugárcsöveknél az elsők között vizsgálta a működő izzókatód elektronemissziója és a fém kristályszerkezete közötti kapcsolatot. Bay Zoltánnal közös szabadalma (USA) a szilícium- karbidból készült elektrolumineszcens fényforrás (a mai világító diódák őse). Megszervezte és vezette az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetet, ahol a vákuumtechnika, a szilárdtestfizika és a félvezetők hazai alkalmazásához szükséges alapkutatások folytak. 1954-től az MTA tagja.
Több hazai és nemzetközi szakfolyóirat szerkesztésében is részt vett. Napjainkban Bp.-en, a XII. kerületben híradástechnikai szakközépiskola, a Műszaki Fizikai Kutatóintézet egykori Fóti úti épületében emléktábla őrzi a nevét.